Régóta vonz a japán kultúra. A teaszertartás csendje, a kalligráfia fegyelme, az a fajta jelenlét, amit megtanultam értékelni, azóta is bennem él.
Évekkel ezelőtt egy japán teaházban ültem, és ott éreztem először, milyen az, amikor a test és a lélek egyszerre nyugszik meg. Ezt az érzést sokáig nem találtam meg sehol máshol.
Aztán jött egy időszak, amikor a hátam annyira tönkrement az íróasztal mellett, hogy a teaszertartások meditatív nyugalmáról csak álmodoztam. A hosszanti hátizmaim folyamatosan feszültek, a derekam reggelente bemerevedett, és semmilyen otthoni nyújtás nem segített tartósan.
Az ülőmunka lassan, észrevétlenül szedte össze ezt a fájdalmat. Egy rossz szék, a kihagyott mozgás, a sosem pótolt nyújtás az edzések után, mind ott gyűlt a hátamban. Olyan ironikus volt, hogy pont én, aki a keleti jelenlét csendjét keresem, naphosszat görcsbe rándulva ülök egy monitor előtt.
Ekkor jutott eszembe egy régi tapasztalatom. Évekkel korábban, még a teaházas időszakban kipróbáltam egy keleti masszázst, és emlékeztem, milyen mélyen ellazultam tőle. Akkor nem foglalkoztam vele tovább, de most, a fájó hátammal, újra elővettem ezt az emléket.
A régi emlék, ami irányt mutatott
Az a hajdani kezelés száraz volt, de most éreztem, hogy a feszült, fáradt hátizmaimnak valami mélyrehatóbb kellene. Olyasmi, ami nemcsak ellazít, hanem alaposan átdolgozza a hátam minden szegletét.
Leültem hát a géphez, és elkezdtem keresgélni. Tudtam, mit akarok, csak azt nem, hol találom meg. A keleti szemlélet és a hátam állapota együtt vezetett egy konkrét kezeléshez.
Amit az olajos hátmasszázs Budapest oldalán olvastam
A keresés egy olajos hátmasszázs Budapest leíráshoz vezetett a Karma oldalán, és rögtön éreztem, hogy ezt keresem. Az állt benne, hogy a kezelés során leginkább a hosszanti hátizmok átdolgozására fektetik a hangsúlyt, egészen a nyakszirttől a keresztcsontig.
A leírás szerint a masszőr nemcsak a kezét, hanem a könyökét is használja, hogy a mély hátizmokban kialakult csomókat hatékonyabban oldja fel. Külön kiemelték, hogy ez a típus hasonlít a legjobban a svédmasszázsra, csak thai koreográfia alapján végzik. Pont az a mélyrehatóság volt benne, amire vágytam.
Az is meggyőzött, hogy kifejezetten ajánlják azoknak, akik ülőmunkát végeznek, gyakran feszültek, vagy krónikus hát- és derékfájdalommal küzdenek. Mintha rólam írták volna. Olvastam azt is, hogy a kezelés során a masszőr a gyógynövényes olajjal serkenti a vér- és nyirokkeringést, megindítja az energiaáramlást, és a kezelés után a bőrben felszívódó gyógynövények még órákig dolgoznak. Ez a lassú, elnyújtott hatás illett a türelmes keleti szemlélethez, amit annyira szeretek.
A karmathaimasszazs.hu két budapesti szalonban dolgozik, plusz van egy siófoki helyük is. Mivel belvárosi kezelést kerestem, nagyon örültem, ahogyan annak is, hogy SZÉP-kártyát is elfogadnak a szalonban.
A kezelés alatt a masszőr a lapockáim környékén ülő csomókat türelmesen dolgozta ki, és a könyökét is bevetette a mélyebb pontoknál. A masszírozott felület a nyakszirttől a keresztcsontig tartott, vagyis a teljes hátam sorra került, nem csak a legfájóbb pont. A végére a hátam úgy ellazult, ahogy a teaházas emlékem óta nem. A bőröm a gyógynövényes olajtól puha lett, és napokig éreztem a kezelés jótékony hatását.
Volt benne valami, ami a teaszertartás csendjére emlékeztetett. A lassú, kimért mozdulatok, a türelem, az a fajta jelenlét, amit a keleti kultúrában megszerettem. Nem kapkodtak, nem siettettek, és én végre nem a határidőkre, hanem a saját légzésemre figyeltem.
A reggeli merevség azóta elmúlt, és a derekam sem áll be úgy, mint régen. Rendszeresen visszajárok, mert a leírásban is azt írták, hogy a tartós hatáshoz a rendszeresség kell, és ezt magamon is tapasztalom.
A japán kultúra szeretete vezetett vissza ahhoz az érzéshez, amit egyszer már megéltem. Egy olajos hátmasszázs Budapest belvárosában adta vissza azt a fajta nyugalmat, amit a teaszertartásokban tanultam meg. A karmathaimasszazs.hu szalonjába azóta mindig szívesen megyek, mert már tudom: a test és a lélek csendje nekem mindig is összetartozott.