Béreltünk egy vitorlást, és a víz megtanította, amit a város nem tudott
„A japán teaszertartásnál az a lényeg, hogy minden mozdulat szándékos” — mondta egyszer a mesterem egy budapesti teaházban, és ez a mondat azóta is bennem él. Évek óta keresem azt a lassúságot, amit a japán kultúra természetesnek vesz, és ami a magyar hétköznapokban szinte lehetetlen: a szándékos jelenlét állapotát, ahol az ember nem a következő percre gondol, hanem az aktuálisban van teljesen. Próbáltam meditálni, próbáltam teát főzni szertartásosan, próbáltam a séta tempóját lelassítani, és néha sikerült, de az érzés mindig elillant, amint visszatértem a villamosmegálló rohanásába. A barátaim azt mondják, hogy Japánba kellene mennem, mert ott megtalálnám, amit keresek, de én úgy érzem, nem a helyszín a kérdés, hanem a hozzáállás — és a hozzáállást itt is meg lehet tanulni, ha az ember megtalálja a megfelelő közeget.
A párommal tavaly nyáron elmentünk a Balatonra, nem a szokásos strandolásra, hanem vitorlázni. Egy hajót béreltünk a Balatonon a BalatonPRO-nál, Siófokon, a vitorlás kikötőben. A foglalás egyszerű volt — az ügyfélszolgálatuk a hét minden napján elérhető telefonon, és a kapitánnyal való túrát ajánlották nekünk, mert tapasztalat nélkül is biztonságos és élvezetes. A kapitány a Vitorlás utca tizenhatban fogadott minket, és a hajó egy Jeanneau harminchat lábas volt, ami kettőnkre elegáns és tágas.
Az első pillanatban a hajó rendezettsége ragadott meg — a kötélzet a helyén, a fedélzet fája gondozott, a vitorla precízen összehajtva. A részletek kidolgozottsága a japán esztétikára emlékeztetett, ahol a felületek tisztasága és a tárgyak elrendezése nem cél, hanem a figyelem természetes következménye. A párom mosolygott, mert tudja, hogy mindent ezen a lencsén nézek, de a hajó valóban azt a fajta gondoskodást sugallta, amit a japán kézművesek munkáiban keresek.
A vízen megtaláltam azt, amit a városban évek óta kerestem. A vitorlás nem rohan, hanem halad — a szél tempójában, nem az emberében. A Balaton felszíne percenként változik, és az a fajta szépség, amit a japánok wabi-sabinek neveznek — a tökéletlenség tökéletessége — ott volt minden hullámban, minden szélrohamban és minden fényvisszaverődésben. A szél nem egyenletes, a víz nem sima, a hajó nem egyenes vonalban megy, és éppen ez az, ami szép benne. A kapitány kevés szóval irányított, és a mozdulataiban az a fajta gazdaságosság volt, amit a japán kézművesek mutatnak: semmi felesleges, minden a helyén van, és a mozdulat maga az üzenet.
„A szél nem siet” — mondta a kapitány, amikor a türelmetlenségemről kérdeztem, és ez a mondat a teaszertartás mesterének szavait idézte bennem. A vitorlán a lassúság nem hiányosság, hanem a rendszer része, és aki ezt elfogadja, az megtalálja azt a nyugalmat, amit a város elrejt az ember elől. A párom a kormánynál állt, és a víz tükrözte a Tihanyi-félszigetet, és az a kép — a hegyek, a víz, a vitorla és a csönd — az volt a legszebb és legnyugodtabb látvány, amit Magyarországon eddig láttam. A hajó lassan dőlt jobbra, a szél megtöltötte a vitorlát, és az a pillanat az volt, amit a meditációban keresek és ritkán találok: a teljes csönd a fejben, amikor a gondolatok megállnak, és az ember csak van.
A BalatonPRO tíz saját hajóval dolgozik, huszonhét és negyvenöt láb közötti méretben, és a flottájukban Bavaria, Jeanneau, Elan, Hanse és Beneteau márkájú hajók vannak. A korlátlan alkoholmentes italcsomag kétezer forint fejenként a hajón, és a zöld teát nem találtam a kínálatban, de a limonádé a szélben az arcomon ülve más ízt kapott, mint amit a városban valaha éreztem. A háromórás túra Siófokról indult és a déli part mentén haladtunk, majd a nyílt vízre kiértünk. Az a pillanat az volt, amit a meditáción keresek: a semmi, amiből minden látszik, és a csönd, amiből minden hallatszik.
A kikötőben a Hullám Teraszon ültünk utána, a naplementét nézve, a párommal kettesben. A grill halat választottuk, és mellé egy igazán menő pezsgő is kértünk, és a vacsora közben nem beszéltünk, csak néztük a vizet és a lassan sötétedő eget, és az a csönd más volt, mint a városi — ez a csönd nem az üresség csendje volt, hanem a teljességé. A BalatonPRO nemcsak Siófokon érhető el — Balatonfüred, Tihany és Fonyód is opció Azóta a párommal évente egyszer kibéreljük a vitorlást, és az a három óra a mi szertartásunk, amit a Balaton tanított meg nekünk. A BalatonPRO megadta azt a keretet, amiben a lassúság nem gyengeség, hanem a legmélyebb figyelem formája.
Teljes szívből ajánlom mindenkinek ezt a csodálatos élményt! Elmondani, mesélni is jól hangzik: „hajót béreltünk a Balatonon”!