Nemcsak a japán kultúra, hanem a japán emberek is érdekelnek. Szeretem első kézből hallani, hogy milyen is ott az élet, ezért az ismerőseim között is akadnak japánok. Vannak, akiket egyetemről ismerek, és olyanok is, akiket egy-egy helyi japán közösségben ismertem meg. Sok dologban teljesen máshogy gondolkoznak, mint mi, ugyanakkor a beszámolóikból tudom, hogy ez fordítva is igaz, időnként nagyon nehezen igazodnak el nálunk.
Az egyik japán barátnőm például a férjével és a gyerekével lakik itt Budapesten. A fiuk óvodába jár, és ott magyarul, otthon pedig hol magyarul, hol japánul beszélnek hozzá. Azt mondják, a gyerekek ezt még nagyon könnyedén kezelik, a beszédén azonban mégis hallatszik, hogy azért akadnak nehézségei a magyar nyelvvel. Előfordul például, hogy összetéveszt vagy felcserél hangokat. A barátnőm pont meg is keresett nemrég emiatt: Logopédiára szeretnék vinni a fiukat, és megkértek, segítsek találni egy megfelelő helyet.
A Logopédia az a terület, amely a beszédhibákkal vagy egyéb kommunikációs problémákkal küzdőknek nyújt segítséget logopédiai terápián. A logopédusoknak az a feladatuk, hogy feltárják ezeket a problémákat, és megpróbálják kijavítani őket. A gyermekeknél ez szerintem különösen fontos, hiszen a hibás beszéd miatt a társaik is máshogy nézhetnek rájuk, és a fél életükre rányomhatja a bélyegét az, ha emiatt kiközösítik őket.
Szerencsére tudtam is szinte rögtön ajánlani ezt a helyet, ahol Logopédia is van. Az egyik ismerősöm említette pár hónapja, hogy a gyerekét fejlesztőházba szeretné vinni, mert ő maga diszlexiás és diszgráfiás, és fél, hogy a lánya is az lesz. Nála már egész korán mutatkoztak a diszlexia jelei: amikor oviba járt, mindig fájt a keze, miután rajzolniuk kellett, mert olyan görcsösen fogta a ceruzát, nem is volt különösebben ügyes, és a szókincse se volt túl bő a kortársaihoz képest. A szülei szerint a testvéreitől később kezdett el beszélni is, és nem fejlődött benne olyan gyors ütemben, mint ők. A lányán is észlelt hasonló jeleket, ezért úgy gondolja, jobb elébe menni a dolgoknak. Én addig egyébként nem is tudtam, hogy létezik a Logopédiákon olyan, hogy diszlexia-prevenció, azt hittem, ez csak kialakul az emberben, és nem lehet mit kezdeni vele. Mindenféle orientációs gyakorlattal, a beszéd és egyéb tényezők fejlesztésével azonban elő lehet készíteni az olvasás és az írás tanulását.
A Mosolykulcs Fejlesztőház Logopédia rendelésre akarta vinni a lányát. Mivel tudtam, hogy ezen a helyen elérhetőek az ilyen prevenciós foglalkozások, ezért őket javasoltam a japán barátnőmnek. Már 2017 óta foglalkoznak gyermekekkel, és a Logopédia mellett is számos egyéb területen tudnak segíteni, ha szükség van rá. Ilyen például a TSMT torna, a szociális-kommunikációs készségek fejlesztése, az iskola előkészítő, de még autizmus specifikus terápiát is kínálnak. Az egyes foglalkozások és vizsgálatok ára mind fel van tüntetve a weboldalukon.
A Logopédiai terápiájukat kifejezetten arra a gyerekre szabják, akivel éppen foglalkoznak, és minden alkalom játékos formában zajlik, hogy lekössék a gyermek figyelmét. Tudnak segíteni például a megkésett beszédfejlődésben, az artikulációs zavarokban, valamint a beszédészlelésben és a beszédmegértésben. Emellett tartanak diszlexia és diszgráfia terápiát (plusz a már említett prevenciós foglalkozást is), illetve nyelvlökéses nyelés terápiát.
A következő lépés az lesz, hogy segítek a barátnőmnek kitölteni a Mosolykulcs Logopédiájának a jelentkezési űrlapját. Utána 1-2 napon belül fel fogják hívni, hogy egyeztessenek a gyerek problémáiról, majd megbeszélnek egy időpontot is, amikor be tudják vinni őt vizsgálatra. Igyekszem segíteni nekik, amiben tudok, hogy ez a kultúrák okozta megosztottság inkább előnyére, mint hátrányára váljon idővel a fiának.